2013. augusztus 8., csütörtök

Úgy az enyém, ha nem is vágyom rá


Én vagyok az, aki nem jó
A fellegajtó nyitogató
Nyitogatom a felleget,
Megélem én az életet

Az illatokat, s a színeket
Elengedem, hadd menjenek
Ünnepeljék a világot
Úgy az enyém,
Ha nem is vágyom rá
Csak úgy

Hé! Világon átutazók
Jó kis magány, hatni hagyom
Becsukom a szemem, talán
Csúszik az út vége alám

Én vagyok az aki nem jó
A bárányfelhő bodorító
Bodorítom, kitalálom
Úgy az enyém,
Ha nem is vágyom rá
Csak úgy
 
 

2013. augusztus 6., kedd

Éljen az egyszerűség! :)

Éppen most írtam hozzászólásban az Andi döntéséhez, hogy "Jó meglátni azokat a helyzeteket, amikor magunk bonyolítjuk a saját életünket."
Na, nekem ma sikerült egy csavart tenni a dolgok egyszerű menetébe, mindjárt le is írom, hogy hogyan. :)
Tessék kényelembe helyezkedni, és kiélvezni a sztori minden apró részletét! :)

A múltkor, amikor a szerelőnél volt az autó, közölte a szerelő, hogy van valami baleset esetén hasznos nyomógomb-féle a motorháztető alatt, ami áramtalanítja az autót (hogy az esetlegesen kiömlő benzin nehogy szikrát kapjon), és emiatt van az, hogy néha nem akar elsőre indulni az autó (valami miatt aktivizálja magát, amikor olyan a kedve anélkül, hogy bárki egy ujjal is hozzányúlna).
Igazából eddig nagyon ritkán volt indítási gond, de amióta említette, azóta úgy tapasztalom, hogy gyakrabban jön elő (hetente legalább egyszer). :)
Ma is ez történt, és a szokásos újrapróbálkozás sokadjára sem hozott eredményt.

Gondoltam, itt az ideje, hogy kipróbáljam a trükköt, amit mondott, vagyis úgy indítózok, hogy megkérek valakit, hogy nyomja meg azt a gombot. Persze már senki sem volt melóban (csak pár épülettel odébb a portás), viszont én egy leleményes emberke hírében állok - megoldom én ezt egyedül!

Motorháztető felnyit, bal kézzel gombra rányom.
Jobb kézzel próbálom elérni és elfordítani a sluszkulcsot (a leengedett ablakon benyúlva).
Na még egy kicsit!
Na még egy kicsit!
Eddig azt hittem magamról, hogy jó hosszú kezeim vannak. Pedig nem is! :S

Viszont ha lebillenteném az ablaktörlő lapátot elindító kart, akkor talán elérném. De hogy ne húzogassam maximális sebességgel az ablaktörlő lapátot a jó poros szélvédőn, ki kell még találni valamit. És itt a csavar a történetben! :D

MEGVAN A LEGEGYSZERŰBB ÉS LEGELEGÁNSABB MEGOLDÁS!
Az ablaktörlőt kihajtom (de mivel ott a felnyitott motorháztető), beirányítom a motorháztető alá, és már mehet is az indítás.

És igazam is volt! Így elérek mindent. Nyomom, indítok.
Semmi...
Az ablaktörlő is nagyon csendben van, nem járkál ott a motorháztető rejtekében. :)

Csapó kettő...
Semmi...

Még pár próbálkozás. És nem megy! De miért?
Mégsem volt igaza a szerelőnek... :(

Na jó. Akkor nézzük csak hol is tartunk...
Szemügyre veszem a motorháztető alatti konstellációt.
Az ablaktörlő beakadva. Se ki se be. Próbálom kiráncigálni, nem megy.
Kicsit bátrabban "segítek kiszabadulnia" - valamit közben karistol, és reccs. Bassza meg! Ez tőből letört. Ajajajj...már megint eltört valami a kezemben, ami olyan tartósnak tűnt. :(
(Hat éves koromban egy csöpögő csappal kezdődött. Én csak el akartam zárni, de a műanyag szerelvény kettétört.)

Na jó. Ennek annyi. :S
De legalább nem zavar mostmár az eredeti probléma elhárításában! :D

Nézegetem a gombot, leszedem róla a piros gumisapkát. Alatta műanyag szerelvény. Nyomható, és nem fog eltörni, mert csak lefelé lehet nyomni! :))))
Oké, próbáljuk meg ezt nyomni...
Indítok és nyomom.

ÉS INDUL!!!

Akkor visszaszívok mindent, amit a szerelőről mondtam. :)
Beülök és elindulok a fél-ablaktörlős járgányommal.

Pár perc múlva vezetés közben villan be a felismerés:
"Nem egyszerűbb lett volna kinyitni az épületet és bemenni egy flakon vízért lelocsolni a szélvédőt?"
Vajon hány ilyen eset van naponta, amikor az egyszerű helyett mindig egy bonyolultat választok?

Mosolygok. :)
Ez a felismerés megért egy ablaktörlőt!